Ehe: Kwark a félork kalandjai 3.

Kwark 3. Találkozás a Kalózokkal

Gill a hobbit megszeppenve áll a Surranó utca sarkán, Kwark nem tudja még mire vélni társa habozását. A nagy darab ork megragadja az apró termetű hobbitot a gallérjánál fogva és csak ennyit mond, vagy is inkább csak morog:
Minél hamarabb végzünk annál hamarabb mehetünk a kocsmába a jól megérdemelt sörünk mellé!
De… – próbál egy pillanatra ellenkezni a hobbit, de a következő pillanatban egy halárus stand előtt találja magát arca épp csak pár centire egy félig széttrancsírozott poliptól.
Itt már Gill is megembereli magát, az előbb bizonytalanságnak nyomát sem mutatva.
Én beszélek ? mondja Kwarknak, a félork csak vállat von beleegyezése jeleként ? A Tolvaj Céh-től jöttünk a védelmi pénzért!
De ez itt a kalóz klán területe, tegnap fizettem nekik, takarodjatok innen, vagy idehívom őket!
Az árus egyébként egy goblin asszony, aki még Gillnél is kisebb termetű volt. Gill egy pillanatra megrémült, de utána úgy volt vele lesz ami lesz végigcsináljuk.
Kwark mutasd meg légy szíves a ?hölgynek?, hogy mi történhet ha nem fizet.
Kwark közelebb lépett a pulthoz. Először is elvett egy tonhalformát, leharapta a fejét és vigyorogva elkezdte ropogtatni, majd mint aki csak egészen véletlenül arra jár teljes súlyával rátehénkedett a pultra, ami pár másodperc után hangos reccsenéssel szakad be. A ?finom? halak meg szépen belepotyogtak a sárba.
Jaj, de ügyetlen vagyok! Had segítsek.
Miközben lehajol, hogy felszedje a halakat ?véletlenül? az egyik sátortartó vasat is sikerült kirúgnia így a pult fölé kifeszített redvás vitorlavászon betakarta az egészet, beleértve a goblin nyanyát is.
Elég lesz ? visította a goblin -, most az egyszer fizetek, de nem lesz sok örömetek benne, ha ezt megtudja a Kalóz Klán nektek végetek van….
Sok a szöveg ? szakította félbe Gill, majd rutinos mozdulatokkal kihámozta a sátor romjai közül a szütyőt, amiben az árus a pénzt gyűjtötte ? 2 arany és 47 garas, rendben ennyi elég lesz.
De hát az az egész heti bevételem! – jajdult fel a goblin.
Nem azt mondtad, hogy tegnap a kalózoknak fizettél?! Ne akarj átverni, mert különben a társam felzabálja az árukészleted is! – Kwark szeme egy pillanatra felcsillant és egy óriás tintahallal kezdett el szemezni.
Pár méterrel odébb:
Ez eddig elég könnyen ment ? mondta nevetve Gill.
Aha ? így Kwark.
A goblin banya még mindég hangosan átkozta őket, de igazából senki sem vetett már rá ügyet. Végignézte az egészet még egy goblin, egy suhanc, gyorsan elszaladt jelenteni a kalózoknak.
A többi standon és üzletnél már sokkal gyorsabban haladtak a kezdeti kis erődemonstráció meggyőzte a boltosokat, hogy ne vitatkozzanak. Már kb. az utca felénél járhattak; Gill már azon agyalt, hogy akár még élve meg is úszhatják; amikor észrevett négy fegyveres alakot közeledni. Kettő ember volt, szakadt csavargónak tűntek, egyikük félszemű. Egyedül az oldalukra csatolt fényes kard utalt arra, hogy még sem azok. A harmadik alak egy ork volt, fém láncinget viselt és buzogány volt a fegyvere. A negyedik alak egy hobbit volt, termetre Gillnél is kisebb. Tetőtől talpig köpönyeg takarta testét. Származására csak is a meztelen szőrös lábfejei utaltak, amik elő-elő villantak a köpeny alól séta közben.
Ti mit csináltok itt?! – mennydörögte a láncinges ork.
Ez a Tolvaj Céh területe és behajtjuk a védelmi pénzt. -felelte Gill, eközben Kwark bután pislogott és fikát evett.
Srácok! – az ork a két ?csavargó harcosnak? biccentett, akik ezt követően igyekeztek két oldalról megkerülni Gill-t és Kwarkot.
Örültem, hogy megismertelek Kwark ? súgta oda Gill társának.
Nono ? szólalt meg végre Kwark ? táguljatok vagy bajotok esik!
Ez volt a végszó, a két ember két oldalról kirántott karddal egyből Kwarkra rontott, aki viszont, hogy elkerülje a csapásokat fejjel előre ugrott egyenesen a láncinges ork hasába fejelt. A két embernek így egymásból sikerült kivágni egy-egy jókora darabot. Amíg a földön fetrengtek kínok közepette Gill gyorsan odalépett és egy-egy szúrással végzett velük. Az orknak nagy nehezen sikerült ellöknie magától Kwarkot, majd egy egyenes rúgással még egyet taszítania rajta. Gill megindult felé a egy-egy tőrt szorongatva a markában. Az ork harcos morogva megindult felé, majd hirtelen arccal levette a kövezetet; Kwark gáncsolta el. Gill ezt kihasználta egy perc alatt az ork harcos hátán termett, belevágta mindkét tőrét az hátába. Már nyúlt is előre, hogy a torkát is elmetssze, amikor a csuklyás hobbit; aki eddig csak szemlélte a harcot váratlanul megszólalt:
Elég volt!
Hangja meglepően mély volt termetéhez képest. Kwark ezalatt feltápászkodott majd kicsit megkésve hatalmas ordítás közepette előrántotta kardját.
Nem akarunk háborút a Tolvaj Céh-vel. Ma tietek lehet a zsákmány. A többit majd eldöntik a klánvezérek.
Gill vigyora fülig ért. A véres tőrrel intette nyugalomra Kwarkot. Hagyták csendben elvonulni a csuklyás hobbitot és a sebesült orkot.
A többi kofa és árús már kérés nélkül át adta az aznapi bevételt.
Most már elrakhatod a kardod ? már visszafele tartottak de, Kwark még mindég a rozsdás bökőjét szorongatta.
Ja, jó.
A Tolvaj Céh bejáratánál a kapuőr már vigyorogva üdvözölte őket:
Ragnarok vár titeket.
Pár perc bolyongás után ismét a Tolvaj Céh tanácstermében voltak. Ragnarok nem vesztegette az időt üdvözlésre egyből a lényegre tért:
A Kalóz Klán ultimátumot küldött. Még egy ilyen műsor mint a mai és háború lesz. Szóval jövő héten is ti mentek fiúk.
Bár Ragnarok arca látszólag semmilyen érzelmet nem tükrözött, de a szemében mintha egy mosoly suhant volna át. Gill arca viszont minden eddiginél aggodalmasabbra váltott. Kwark csak ennyit tett hozzá:
Aha, és most már mehetek a kocsmába?
Jól dolgoztatok, annyit fogyaszthattok a Céh kontójára, amennyi belétek fér, majd hívatlak ha kelletek.
Kifele menet a tanácsteremből az ajtónálló őr egy pillanatra megállította őket:
A főnők sosem szokott senkit se megdicsérni.

Marlene: Kérlek

Kérlek ne hagyj magamra
ne hagyd,hogy ezt tegyem
félre dobjam életem.
Kérlek szólj hozzám
ne hagyj szó nélkül
nincs másom rajtad kívül.
Kérlek várj meg
ne hagyj itt engem
így is halálos a kedvem.
Kérlek ne tedd ezt velem
te vagy a mindenem
nélküled végem
Kérlek ne felejtsd el,
hogy már csak miattad élek
bennem rég meghalt a lélek.
Kértelek,de te elmentél
nem gondolkodtál,
cselekedtél.
Kértelek,hogy szólj hozzám
csak úgy othagytál,
semmit nem szóltál.
Kértelek sokmindenre,
de főleg egyre,
egy kis szeretetre.
Kértelek,de te nem figyeltél,
nem akartál vagy nem szerettél,
fogtad magad s elfeledtél…

Marlene: Sétálok az utcán

Sétálok az utcán

hallok egy nótát
megállok,és hallgatom
szívembe hasít a fájdalom
afelismerés agyamba villan
a sok végig sírt,magányos óra
nem akarok emlékezni azokra
4 fal közé zárva
csak a halálra várva
kezembe kés szorult
a fájdalom erősebbnek bizonyult
úgyéreztem, nem kellek senkinek
azthittem nem tévedek,
hogy nincs más kiút
jobb lesz,ha életem már csak múlt…

Marlene: Halálos bűn

Távol hazájától
szeretett családjától
egyetlen bűne volt
hazájáért harcolt
négy fal közé zárva
halálos ítéletét várta
körülötte sötét falak
ezernyi,ellenséges alak
mind hóhérja akart lenni
nyakába hurkot vetni
életét kioltani
végképp megtorolni,
hogy elveiért kiállt,
a rendszer ellen szabotált
jogokért kiált
veszélyessé vált
jobb lesz likvidálni
végleg félre állítani,
ez a megoldás,
egy emberélet,semmi más…

Miért 2.0?

Miért lett 2.0 az oldal számozása?
Mivel eddig nem voltak számolva a verziók.
Az legelső oldal sok ráncfelvarráson és módosításon ment át azzal elvileg 1.x-ig jutottunk volna. A második akár lehetett volna 2.0 de nem kapott számot. Szóval hivatalosan az egyes szériához tartozik a ő is.
A régit se zárjuk be: az alábbi címen elérhető lesz: http://old.gondolatok.net
Csak nem lesz frissítve. Az új dolgok mindig itt lesznek.

Ehe: Kwark a félork kalandjai 2. rész

Kwark 2. Az első megbízás

– Lódulj! Ragnarok már vár! – a szállásmester egy laza csuklómozdulattal kipenderítette Kwarkot a függőágyából.
Kwark fekszik a földön, a szemei elkerekednek. Felpattan a földről és még ugyanazzal a lendülettel egy akkora maflást ad a szállásmesternek, hogy az bezuhan a sarokba. A helyiségben heverésző többi tolvaj felpillant ugyan, majd tovább horpasztanak. A szállásmester pár perc múlva csak ennyit tud nyöszörögni:
– A nagy tanácsteremben vár te fattyú…
Kwark kimegy a hálóhelyiségből. Valamilyen csoda folytán 5 perc alatt odatalál a tanácsteremhez, pedig a Tolvaj Céh főhadiszállása elsőre valóságos labirintusnak tűnhet, annak aki még nem ismeri ki magát.
Az ajtó előtt egy teljes testpáncélba öltözött alabárdos ember megállítja és így szól:
– Várj itt, Ragnarok mindjárt kéret.

Kwark belépett a terembe. A terem hátsó fala mentén egy hosszú asztal volt. Tanácskozások idején itt szokott összeülni a Tolvaj Céh vezetése. Most két férfi állt az asztal előtt. Az egyik Ragnarok volt, Kwark jobban megnézte magának. Beugrott neki, látott már hasonlót. Biztosan egy tünde. A másik alak arcát nem látta mert félhomály volt a helységben. Ragnarok pár szót váltott még vele majd útjára bocsájtotta.
– Gyertek! – mondta Ragnarok.
Hirtelen a sarokban megmozdult egy apró növésű lény, akit eddig Kwark észre sem vette.
– A védelmi pénzt kell beszednetek a Surranó utcai árusoktól.
– De uram – kezdett bele az alacsonyabb teremtmény – az a Kalóz Klán területének a határán van!
Ragnarok felhúzta a szemöldökét és megvetően végig mérte az alacsony lényt, aki ennek hatására még kisebbre húzta össze magát és reszketve csak ennyit mondott:
– Elvégezzük a feladatot.
– Helyes! Jól jegyezzétek meg, ha egyiktek hibázik a másik is osztozik a sorsában. Gill! – valószínűleg így hívták az alacsony lényt – Ő Kwark – mutatott a félorkra – nem túl okos, de annál erősebb, a gondjaidra bízom. Távozhattok.
– Köszönöm mester!
Gill sarkon fordult és elindult az ajtó irányában. Kwark csak bambán állt és egy pókot tanulmányozott az egyik sarokban. Ragnarok sóhajtott:
– Kövesd Gill-t és tedd azt amit mond.
Kwark egy főbiccentéssel egy halk hörgéssel jelezte, hogy megértette. Ekkor besietett egy szolga egyenesen Ragnarokhoz és valamit a fülébe súgott.
– Úgy, szóval megverted a szállásmester? – szegezte a kérdést a félorknak.
– Dehogy vertem, csak egy maflást kapott.
Gill álla a teljesen leesett a kapott információ hallatán. Ragnarok hangosan felkacagott:
– Menjetek most már dolgotokra.
Raknoor szűk utcáin baktattak, elől Gill szorosan mögötte Kwark. Közben folyamatosan szövegelt:
– … Nagy szerencséd, hogy a főnök nem büntetett meg azért, mert megruháztad a szállásmestert, pedig az igen nagydarab ám… Te új vagy itt, vagy mióta vagy a Céhben? Engem egy évvel ezelőtt helyezték át a koldulásról a zsebtolvajlás részlegre… – és így tovább bla-bla-bla; Kwark legalább is ennyit értett az egészből. Azért, hogy mutassa mennyire érdeklődő visszakérdezett:
– Mi vagy te?
– He, de hát már mondtam. Gill vagyok, koldulással kezdtem, aztán zsebtolvaj…
– Nem azt kérdeztem, hogy ki vagy hanem mi? Ilyen szerzetet, mint te még nem láttam.
– Micsoda? Nem láttál még hobbitot? Hobbit vagyok, az északi erdőben él még sok hobbit, de én sose jártam ott mindig is Raknoorban éltem… – és megint belekezdett bla-bla-bla.
Majd hirtelen elhallgatott, csak ennyit mondott:
– A következő utca a Surranó utca…

Folyt. Köv.

Kirov: Vízzé vált tűz

Fagyott folyó lett a ragyogó láva
Mely Pompei-t takarta.
Istenek nézték a pusztulást.

Így fogunk elmúlni?
Fagyott t?z fogja ölelni porhüvelyünket?

Nem bánom a halált,
Mert az élet fájdalmasabb.

Annak jó, ki megholt,
Neki már nem fáj semmi.
Míg élünk körülvesz a fájdalom,
Fájdalommal fizetünk a fájdalomért,
A kamat a keser?ség.

Adózni kellene bel?le egy kis boldogságot.
Igen, elveszíteni csak a boldogságot lehet.

Találtam csillagport
Találtam szépséget
Találtam holdfényt
Találtam jóságot
Találtam jöv?t
Találtam reményt
Találtam igazságot
Találtam valóságot
Találtam életet
Találtam
Találtam
Találtam

Ez az enyém, nem adom másnak

Magammal viszem a Nihilbe.

Nem hagyok rátok semmit
Csak egy tanácsot
Ha élni akarsz, szeresd a fájdalmat.

Tobi: Sötét kor

Annyival egészíteném ki a szerzőt, hogy a riport valamikor 2004-2005ben készülhetett.

Tobi:Sötét kor

Leküzdhetetlen vágyat éreztem, hogy cikkíró legyek, vagy hogy legalábbis írjak egyet. Igazából nem is cikknek nevezném, hanem inkább riportnak. Az alanyok kollégiumi szobatársaim voltak, a téma, pedig a “sötétkor”, vagyis, hogy vélekednek a mai tízen évesek a világ bajairól. Négy szobatársnőmet kértem meg, hogy válaszoljanak pár kérdésre. Elmagyaráztam, hova lesz és hogy miért, persze egy szót sem értettek. Maguk választották az állneveket, nem pedig én (ez komoly!) Először Disco-cicát kértem meg, aki úgy válaszolt a kérdéseimre, miközben a körmét reszelte, mint az újonnan választott Miss Hungary. Utána Tündi-Bündit, akinek azért ez a neve, mert Majkának van egy ilyen undorító száma, hát róla, a válaszaiból többet megtudtok. Harmadjára pedig Plaza-cicát, aki először Plaza-picsa akart lenni, de lebeszéltem róla, mert már elég égő az, hogy nem tudja, hol van Irak. És végül, de nem utoljára Cicát, aki mindközül a legértelmesebb, mert ő tudta egyedül, hogy mi az a rasszizmus. Na, ennyit a bemutatásról és most jöjjenek a kérdések.

1.) Mit gondolsz azokról a skinheadekről, akik négereket, cigányokat, zsidókat? stb. vernek szét az utcán?
D-c: “Kik azok a skinheadek?”
T-B: (erősen gondolkozott mit is kérdeztem, aztán vagy hatszor visszakérdezett) “Maga azért ne verje meg, mert cigány, vagy néger, vagy ezek, vagy ezek, hanem azért, hogy van rá ok.” (Fő az értelmes megfogalmazás- a szerk.)
P-c: “Elítélem.”
Cica: “Undorító, a négereket kifejezetten vonzónak találom.”

2.) Tudod mi az a rasszizmus?
D-c: “Nem.”
T-B: “Nem.” (De ő nagyon nem!!!- a szerk.)
P-c: “Nem.”
Cica: “Igen.” (Mondtam én.- a szerk.)

3.) Mi a véleményed Bush politikájáról és az iraki háborúról?
D-c: “Bush az a Georg Bush?”
T-B: “Hát egyáltalán nem érdekel!!!”
P-c: “Bush azt hisz, hogy olyan nagy meg minden, mert amerikai.”
Cica: “Hát erről mesélhetnék. Bár nem tudok olyan sokat Bushról.”

4.) Tudod, hol van Irak?
D-c: “Nem.”
T-B: “Nem.”
P-c: “Nem.”
Cica: “Igen.”

5.) El szoktál gondolkozni azon, hogy milyen világban élünk?
D-c: “Nem ilyen témákról, hanem, melyek rólam szólnak.”
T-B: “Hogy mi lehetett régen és mi van most.”
P-c: “Igen, már gyakrabban téma a világvége.”
Cica: “Néha.”

6.) Örökbe fogadnál egy Sri-lankai árvát?
D-c: “Igen. Pontosan nem tudom. Sri-Lanka az olyan, mint például az európai, mármint jelző, hogy meghatározza, hol lakik?”
T-B: “Baszd meg, mi az a Sri-lankai? (Elmagyaráztam neki, hogy az egy sziget és az ott élő emberek a Sri-Lankaiak még azt is elmondtam, hogy ott volt az a qrva nagy cunami és több ezren meghaltak.- a szerk.) “Hát miért nem ezt mondod? Nem!!!”
P-c: “Sri-Lanka hol van? De, hogy az hol van?”
Cica: “Ha idősebb lennék, de neten most is.”

7.) Tudod, hol van Sri-Lanka?
D-c: “Nem.”
T-B: “Nem.”
P-c: “Nem.”
Cica: “Nem.”

8.) Mit szoktál csinálni a szabadidődben?
D-c: “Gondolkozom azon, hogy mikor leszek tökéletesen boldog azzal a fiúval, aki elfogad, és úgy szeret, ahogy vagyok.”
T-B: “Zenét hallgatok, barátokkal vagyok.”
P-c: “Discoba megyek.”
Cica: “Discóba járok.”

9.) Nem zavar, hogy miközben te ezreket költesz sminkre, körömlakkra meg ruhákra, másnak se, otthona se, étele se ruhája nincsen?
D-c: “Nem.”
T-B: “Zavar-e? Zavar.”
P-c: “Nem.”
Cica: “Nem.”

10.) Nem zavar, hogy egyetemi tanárok és orvosok kéregetnek az aluljárókban?
D-c: “Nem is tudtam, hogy van ilyen.”
T-B: “Zavar-e? Zavar.”
P-c: “Annyira vitték, hogy már pénzük sincsen, ez gáz.”
Cica: “Zavar.”

11.) Mi érdekel?
D-c: “Szeretnék züllött lenni. Csak három szó forog szüntelenül a fejemben: bulizni, berúgni, pasizni.”
T-B: “Családom. Ne legyen harag a világon, legyen nyugalom, hát izé”
P-c: “Ilyen fodrászat, kozmetikumok, manikűr, pasik, disco.”
Cica: “Egy fiú, akivel össze akarok jönni.”

12.) Mit gondolsz arról, hogy sokak szerint a mi generációnk az első, amelyik leszarja, mi van a világgal és csak a bulinak él?
D-c: “Magamból kiindulva, helyesnek tartom.”
T-B: “Félig igaza van, félig nincs. Biztos van más, aki a bulin kívül csak az is benne van egy része.”
P-c: “De ha így érezzük jól magunkat, hát ez van.”
Cica: “Ez nem teljesen igaz.”

13.) Nem gondolod, hogy ezen változtatni kellene?
D-c: “Én nem fogok változtatni rajta.”
T-B: “Hogy nem gondolom-e hogy ezen változtatni kéne? De, igen.”
P-c: “Nem.”
Cica: “De.”

14.) Szívesen választanál olyan foglalkozást, mellyel embereken tudnál segíteni?
D-c: “Igen, ez a célom. Főleg kisgyerekekkel és idős hajléktalanokkal szeretnék foglalkozni mellékállásban.” (!!!)
T-B: “Igen?(Megkérdeztem, hogy kiken szeretne segíteni.- a szerk.) Hát mit tudom én? doktor.”
P-c: “Igen.”
Cica: “Jó hogy! (Megkérdeztem, hogy milyet.- a szerk.) Mindegy.”

Ezek után nem bírtam megállni és feltettem egy bonusz kérdést:
Tudod, hogy mi az a Holokauszt?
D-c: “Nem.”
T-B: “Hogy tudom-e mi az a Holokauszt? Nem.”
P-c: “Micsoda?”
Cica: “Igen.” (Az értelem apró szikrája.- a szerk.)

Hát kb. ennyi. Ezzel azt akartam tükrözni, h milyenek a mai 15-16 évesek és mind azok, akik 17 évesek de még mindig 6.-osok. Persze nem minden 15 éves ilyen, én például tudom, hogy mi az a Holokauszt és azt is tudom, hogy hol van Sri-Lanka, és még van pár barátom és ismerősöm, akik tudják. Ne értse senki se félre, nem azt várom, hogy mindenki sírjon a világ miatt, de az már tényleg durva, ha valaki nem tudja, mi az a rasszizmus, vagy hogy ki volt Hitler vagy Lenin. Azért csak discosokat kérdeztem, mert ők vannak hangsúlyban, csak ők mennek a tv-ben, szóval, ha discos vagy, menő vagy, de ha rocker az se baj, csak szeresd Avrilt meg a Maroon 5-ot. És azért csak lányokat, mert lány kollégiumban lakok, tehát ebből kifolyólag én is lány vagyok (ki hitte volna?) Vagy huszadjára is megköszönöm a discosoknak, hogy segítettek, főleg Tündi-Bündinek, akinek hihetetlen fogalmazási képessége nélkül a cikk sivár lett volna.

Tobi

Ehe: Kwark a félork kalandjai 1. rész

Kwark – Belépés a Tolvaj céh-be 1. rész

Kwark koldulásból alkalmi betörésekből tartotta fent magát. Ily módón kereste meg a mindennapi sörre valóját. Persze a pénztárcája sosem volt olyan nagy, mint gyomra befogadóképessége. Otthonról is ezért zavarták el. Annyit megevett egymaga, amiből egy 7 tagú ember família is jól lakott volna. Kwark nem volt ember, bármennyire is igyekezett annak tűnni. Pofacsontja szinte átfúrta arcbőrét, hosszú szürkés fekete haja, zsíros csimbókokban omlott le vállára, arcbőre sárga… félork volt, vagyis csak negyed, vagy ki tudja hanyadrész, de ork vér biztosan csörgedezett ereiben. Történt egyszer, hogy épp a fővárosban, Raknoor-ban csövezett. A város főterétől két utcányira lévő Tűzvarázs nevű kocsma raktárát igyekezett feltörni. Ő maga is meglepődött milyen könnyen sikerült. “Ekkora pia készletett ennyire védetlenül itt hagynak??” Talán ha nem lett volna olyan nagy a csábítás, jobban elgondolkodott volna a dolgon, de hát az orkfélék soha nem voltak híresek a gyors észjárásukról. Lényeg az, hogy ott helyben neki állát végigkóstolni az italokat; azon okból kifolyólag, mivel úgysem bírja magával cipelni mindet, és csak a legjobbakat szerette volna elvinni. Másfél óra kóstolás után egyszer csak észrevette, hogy nem bír felállni. Pedig úgy rémlett neki, hogy egészen kiskorában megtanulta. ‘Állóképességének’ ilyen rohamos hanyatlása miatt pánik lopózott szívébe, hogy félelmét valamelyest enyhítse, jó nagyot húzott a kezében lévő üvegből. És akkor minden elsötétült… Rázkódás…
“Na, anyúúú, még nem akarok iskolába menni!”
Aztán egy erőteljes rúgás, jobb vese tájékon.
“Ez nem anyu, és nem is jártam soha iskolába”
Kinyitotta szemét, még mindig az italraktárban feküdt, egy üres boros palackot ölelt magához szorosan. Két-három alak magasodott fölé, arcukat sötét csuklya takarta. Azt mondja az egyik:
– Látom, te új vagy errefelé -hangja nyugodt, kimért mégis, Kwark ereiben megfagyott tőle a vér. Azért megpróbálta megőrizni hidegvérét és egyből belekérdezett a közepébe:
– HE?!
A csuklyás alakok, összesúgtak. Kwark csak szófoszlányokat csípett el a beszélgetésből. Például ilyeneket:
“Ez olyan hülye, később még hasznunkra válhat a balgasága.” -persze Kwarknak sejtelme se volt kiről beszélhetnek. A fickó aki az imént szólította meg Kwarkot, ismét felé fordult. Felfedte arcát a sötét csukja takarásából. Humanoid volt, bár Kwark még nem látott hasonlót, így nem tudta megállapítani milyen fajból származhat. A fickó így szólt:
– Az én nevem Ragnarok. Betörtél a CEH klán egyik italraktárába. Nem hittűk volna, hogy él Brutália földjén, olyan ostoba lény, aki ujjat mer húzni velünk. Mindazonáltal úgy döntöttünk mégsem ölünk meg. Nem láttunk még ilyen teremtményt, aki képes ennyi alkoholt elfogyasztani együltő helyében, és… nem tűnsz valami okosnak. Épp ilyen emberekre van szükségünk, aki nem gondolkodik túl sokat az elvégzendő feladaton, a parancsainkon. Lehetőséget kínálunk, hogy az okozott kárt ledolgozd nálunk. Ha beválsz, tovább alkalmazunk, ha nem megölünk…
Kwark sokáig gondolkodott hallottakon, fokozatosan kezdett kiülni az értelem a szemébe. Ostoba vigyor terült szét az arcán és ennyit kérdezett:
– Akkor most mivan?
Ragnarok, sóhajtott egy nagyot.
– Kövess engem, és csináld azt amit mondok.
– Jó rendben
“Végre megmondja valaki mit kell csinálom, és nem kell annyit gondolkodni, remélem inni adnak”