Lovera: Mama

Egy távoli mosoly,
ez maradtál csupán.
Álomból felhő, időből tér,
s itt hagytad nekem a magányt.
Az első karácsony, a legelső, nélküled.
Csak mennék veled, utánad, bármikor.
Tudod, néha nagyon tudsz hiányozni…
Friss, tavaszi reggeleken,
unalmas, nyári délutánokon,
szürke, őszi estéken
Te sárga, ráncos kéz…