Feleslegesnek érezte magát, nem találta a helyét. Pedig ott volt, de hagyta, hogy elszalad-ni.
Feleslegesnek érezte magát, mert minden elveszített, amit fontosnak tartott.
Egy nap a munkából hazafelé látott valamit. Egy családot. Nem volt semmijük, jól ismerte őket, az apa mindig a szélvédőt mosta a lámpánál. De ma nem. Ma más volt minden. Nézte őket. Csak nézte, ahogy a kis sikátorban, az ?otthonukban? a két szülő odaadja a karácsonyi ajándékot a kisgyereküknek: két banán, egy narancs és egy törött játékféleség. Ugye milyen csekélység? De ez a gyerek ennyi mindent soha nem látott együtt: gyümölcs, ráadásul három darab, játék, és öröm. Öröm a szívében, hiszen ott vannak egymásnak. Ők hárman.
Zöldre váltott a lámpa. Bekanyarodott a sarkon, és arra gondolt, hogy nekik még házuk sincs. Nincs semmijük, csak a szeretet. Most jött rá, mit veszített el.
Ez előtt egy pár héttel a szüleinél volt. Nagy villa, gyönyörű, modern berendezés, luxus a javából, három autó és a többi. Tehát vacsoráztak, az új terveiről szólt, hogy elveszi a barátnő-jét. A lány, ?alacsonyabb sorból? származott. A házvezetőnő lánya volt. A szülők fixa ideája volt, hogy a lánynak a pénz kell. Alaposan összevesztek. A fiú fogta az egyik milliókat érő antik széket, és hozzávágta az antik, milliókat érő üvegesszekrényhez. Így megtiltották neki, hogy valaha betegye a lábát a lakásba.
Utána barátnőjének mondta meg, hogy el kéne halasztani az esküvők. A lány szólni sem, tudott, csak a sráchoz vágta az eljegyzési gyűrűt, óriási üvöltéssel közölte a fiúval, hogy vége és elviharzott.
A munkahelyére már hetek óta nem járt be, mikor megkapta a felmondólevelét.
Kocsiba ült, és egy lámpánál egy sikátorban látta a szokásos szélvédőmosót. Zöldre vált a lámpa, bekanyarodik, a város széléig hajt, kiszáll.
A folyó szélére áll. A távolban a szép tájat látta. Fák, folyó, mező, virágok, madarak. Fel-néz: kék ég, felhő, füst nincs, szmog nincs. Tudta, hogy mit akar.
Ezért lőtte szíven magát.
Kategória: Shocker
1.
Októberhez képest nagyon szép, meleg idő volt. 134 éves melegrekord dőlt meg, és ennél még melegebbet jósolnak. A kis városka strandja dugig volt, az egész országból idecsődültek a riporterek, hiszen itt mérték a legmelegebbet. Kialakult, a helyiek által jóidő-turizmusnak nevezett látogatási hullám.
A polgármester fiatal, tehetséges vezetője volt a városnak. 35 éve ellenére nagyon tájékozot-tan és tapasztaltan döntött a hivatalos ügyekben, ennek volt köszönhető, hogy a térség köz-pontja lett, pedig nagyon kevesen lakták a nagyobb városokhoz képest. Igaz, a környező tele-pülések szinte kivétel nélkül kevesebb lakossal voltak megáldva. A síkság nem nagyon von-zotta az embereket.
A végtelen délibáb azonban nem gátolta meg a fiatalokat, hogy ebbe a kisvárosba lakjanak. Hiszen a legidősebb is csak 51 éves volt?
Gary árva volt. Nevelőszülei voltak, akik miután magukhoz vették, egymással versenyeztek brutalitás terén. Arra azonban mindig vigyáztak, hogy ?gyerekük?-ön ? ahogy mások előtt mondták ? ne látszódjon semmi, és ne is merjen köpni?
Nevelőapja, miután Gary már vissza mert ütni, hamar otthagyta őket. Érdekes módon nevelő-anyja ekkor kezdett anyaként viselkedni, minek hatására heteken belül anyjaként nézett fel rá. Egy soha nem látott kincset talált. Mindent megbeszélt vele, szabályosan kinyílt.
Barátai soha nem voltak. Csak a ?haverok?, akik csak a piálásra meg a füvezésre voltak jók. De egy szép napon találkozott egy lánnyal. Egymásba szerettek, megismerték egymást.
Másfél évre a megismerkedésükre beütött a baj.
2.
Szerda volt. Újabb melegrekordot mértek, a hónapban már a negyediket.
Mikor hazaért már a rendőrség várta.
Két napig tartották előzetesben. Ashlee-t, a barátnőjét holtan találták, brutálisan kivégezték, miután megerőszakolták.
Gary-t gyanúsították. Okként a gyerekkori bántalmazást ? ami a mostohaszülők óvatossága ellenére nyílt titok volt ? hozták fel, és azt, hogy a gyilkosság előtti napon összevesztek és a lány pofon vágta. Gary nem ütött vissza, de a tanúk ?dühös tekintetet? olvastak le a srác arcá-ról. A szemtanúk a ?haverok? voltak?
Bizonyíték volt ellene, hogy azon az estén eltűnt a nevelőanyja is, így alibije sem volt, miután a buliból, ahol Ashlee-vel összevesztek, hazajött. Gyanúsnak tartották továbbá, hogy a fiún nyilvánvaló kialvatlanság látszódott.
A vizsgálat gyorsan lefolyt.
Gary-t felmentették.
3.
Pár napig egyedül élt, anyja azt mondta neki, hogy elutazik a nevelőapját meglátogatja, mert rákos lett. De senki nem hitt neki, majdnem azt is az ő nyakába varrták, hogy a nő eltűnt. Ku-tattak is egy második holttest után, de nem találtak semmit.
A városban közben fellángolt a nacionalizmus. Gary édesszüleitől az Ernst Puchenwalter ne-vet örökölte, ami egy törzsgyökeres osztrák nemesi család kivándorolt ágának leszármazottjá-ra utal.
A köz utálata rá irányult. Mikor az utcán sétált összesúgtak mögötte az asszonyok, bosszú-szomjas férfiak és férfiúk álltak sorfalat a kávézók előtt, mikor meglátták arra menni.
Leginkább csak a boltba járt le. Ott is csak azért fogadták szívesen, mert fizetett. Igaz a tulajt többször is megvádolták, hogy hogy meri egy gyilkos véres pénzét elfogadni, de ebből neki mindig sikerült kihátrálnia, hiszen ő meg nem külföldi volt.
Érdekes módon az addig külföldi szálaikat lebegtető honpolgárok is egyre inkább hazafiak lettek?
4.
22 éves kora ellenére amúgy is gyenge idegzetű volt. A kiskori bántalmazások, a baráttalan-ság és nem utolsó sorban a szeretett nő elvesztése mind rányomták bélyegét hangulatára és szellemére. Egyre letargikusabb lett, dülöngélt és magában duruzsolt. Kezdett szellemileg is leépülni. Skizofrénia jeleit vették rajta észre. Néha a szó szoros értelmében rátámadt az egyér-telmű fölényben lévő, sorfalat álló hímekre. Dölyfösen, kihúzott derékkal és magasra emelt orral, peckesen járt, mint egy herceg az ő birodalmában. Ilyenkor jól összeverték.
Máskor meg sunyítva közlekedett, gyakorlatilag csak az vette észre, aki az árnyékba is bené-zett.
5.
A meleg elképesztő rohamot indított október végére a kis városka polgárai ellen. Mindenki a hideg, légkondicionált épületekbe menekült. A félelmetes nap, mint vörös-narancs császár emelkedett alattvalói fölé. Az ősz középső hónapjáig kiterjesztette hatalmát, amit esze ágában sem volt csökkenteni. Befolyása a legkisebb porszemre is kiterjedt, óriási birodalmat hozva létre.
Koronája, halálos sugarai bozóttüzeket okoztak a puszta több területein, így a városka tűzoltói sem maradtak munka nélkül. Iskolai szünetet rendeltek el, sőt, még a helyi focicsapat sem játszott, pedig hihetetlen nyerőszériában volt, és ekkora esélye még soha nem volt, hogy ma-gasabb osztályok auráját is megkarcolja stoplisával.
Gary sem bírta sokáig: senki nem figyelt fel rá, hogy a város egyik árnyékos utcájának lám-pavasán egy hulla aszalódik a forró szélben.
Anyja megkerült, kiderült, hogy elutazása előtt nevelőapja elkapta, csapdának használva a betegségéről szóló levelet. Bezárta a nőt és agyonverte. Ugyanúgy találtak, ahogyan Ashlee-t?
A focicsapat a szokatlan meleg elmúlása után folytatott bajnokságban végül a középmezőny-ben végzett, nem találva helyét a pálya zöld, igaz kissé szikkadt foltú gyepterületén.
Isteni. Élvezem, ahogy a szél az arcomba csap. Nem tudok már nagyobb sebességet elérni. Ez a csúcssebesség. Egy általam írt CD megy a fülemben. Egyszer metál, egyszer tucc-tucc zene. De nem zavar, hogy ennyire változatos a zene.
Máskor zavarna, de most nem. Most jól esik.
A levegő betódul a tüdőmbe. Csak bejön, kevés megy ki. Légszomj-szerű érzés. De most ez is jól esik.
A hajam lobog. Nem hosszú, mégis érzem, hogy a szél hullámain ringatózik hihetetlen sebességgel. Össze-vissza.
A szememet alig tudom nyitva tartani. Nem látok túl jól. A szemüvegem már rég nincs az orromon.
A ruha a testemre tapad. Bő, mégis formát ölt benne nem éppen macsó kinézetem. De nem zavar. Jól esik.
Az ujjaim kissé hátrafeszülnek és közöttük a levegő átbújik. A balnál és jobbnál is.
Cipő nélkül indultam el. Így most a lábujjaimon is érzem a levegőt.
Be kell hajlítsam magam. De nem zavar, mert jól esik ez is.
Nem ittam és nem drogoztam, mégis olyan jól érzem magam, mint szánalmas életemben kevésszer. De adtam fel. Kerestem. Többször voltam peches, mint szerencsés, de talán mégsem voltam lúzer.
A hallójáratomban is levegő van. Csak az ő hangját hallom. A gyenge fülhallgató nem tud vele versenyre kelni.
Találtam. Hogy mit még nem tudom, de találtam. És az örömbe üröm vegyül. Nincs időm leírni az életemet.
Ezekre gondolok. Nincs kedvem elindítani ?életem filmjét?. Ez így jobb.
Elmosódva látok.
Süvítést hallok kevés zenével.
És pici apró szúrásokat érzek.
Megcsörren a telefonom. Igazából nem is hallottam, csak éreztem. Hogyan? Fogalmam sincs.
Ő írt. A Kedves. Írja, hogy találkozni kéne, és hogy?
Késő! Miért tettem??? Hisz?
Nincs idő! Vége!!!
A testem a földbe ágyazódik. Érzem, hogy szétesek, széttörök, de nem fáj.
Miért tettem?
Már késő. De szeret. De már késő. Megtettem.
Vérem agyvelőmmel keveredik, de nem fáj.
Rosszul döntöttem. Szeret. Soha többé nem fogom tudni elmondani Neki, hogy szeretem.
Látod barátom! Elmeséltem. Ez történt. Soha ne kövess!
Még nincs vége. Mi van? Fény és egy hang. Látok. Hol vagyok?
?Szia Bogárkám! Jól aludtál?